A Parkfa védelem csapata a városban néhány véletlenszerűen kiválasztott parkfán végzett bonitálást 2011. augusztusában. A vizsgálatok helyszínének a Városliget és a Margit-sziget lettek kiválasztva. A fákat az év folyamán (vélhetően) hagyományos növényvédelmi eljárásban (permetezés) részesítették. Felmérésünkben ennek hatásfokát is figyelembe vettük.
A fák könnyen megtalálható, frekventált helyen élnek, állapotuk egy avatatlan szemnek is feltűnő.
Az
bonitálási eredmények szemléltetik városi parkfáink állapotát. Nyárvégi
növény egészségügyi állapotfelmérésünket külső szemrevételezés alapján
végeztük, a jelenlévő, jól látható kár- és kórképekre koncentrálva. Az
eredményt fotókkal illusztráljuk.
A fák állapota, eredmények
| Helyszín: | Városliget |
| Dátum: | 2011. augusztus 1. |
| Fafaj: | Közönséges platán – Platanus x hispanica |
Az igen nagy méretű, idős platánfa frekventált helyen, a városligeti műjégpálya, csónakkölcsönzője mellett áll.
A leveleket igen nagymértékben károsították a platán csipkés poloskák (Corythuca ciliata). A levelek színe sárgás a poloskák szívogatásától, fonákuk a kártevő ürülékétől borított (1. kép).
A másik kártevő, melynek nyomát felfedeztem a levelek fonákán az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)
(2a. kép). Fehér viaszváladéka esztétikai problémát, az általa termelt,
lecsöpögő, ragacsos mézharmat pedig jelen esetben a vendéglátó ipari
egység közelsége miatt igen zavaró lehet.
A jelenleg még viszonylag ritka platán lisztharmat (Microsphaera platani / Erysiphe platani)
(2b. kép) is megjelent a fiatal leveleken. Nagymértékű előfordulása,
főként a platán csipkés poloska károsításával együtt, nem csak
esztétikai jelentőségű, levélszáradást, levélhullást is okoz a fákon a
késő nyári hónapokban.
| 2a. kép | 2b. kép |
| Helyszín: | Városliget |
| Dátum: | 2011. augusztus 1. |
| Fafaj: | Ezüsthárs – Tilia tomentosa |
Az ezüsthárs a műjégpálya / csónakázó tó mellett helyezkedik el.
A hársfán a legnagyobb problémát a súlyos mértékben elszaporodott hárs takácsatka (Schizotetranychus tiliarium)
okozza (3a. kép). A levelek nagy része fehéres, sárgás színűre fakult
az erős károsítás következtében, a levéllemez törékeny, szárad, a
levelek hullanak. A levélfonákon megtalálhatók az apró takácsatkák
különböző fejlődési alakjai és szövedékük (3b. kép). Messziről is
feltűnő látvány volt a fakó levelű hársfa.
| 3a. kép | 3b. kép |
| Helyszín: | Margit-sziget |
| Dátum: | 2011. augusztus 1. |
| Fafaj: | Fekete fenyő – Pinus nigra |
A Margit-sziget Árpád híd felőli bejáratánál található fekete fenyő facsoportot vizsgáltuk.
A
fákon elég erős hajtáselhalás, tűvörösödés és hullás tapasztalható (4a.
kép). A minden bizonnyal gombabetegség előidézte tünetek kórokozójának
megállapításához pontosabb vizsgálatok szükségesek. A betegségtünetek
nem első sorban esztétikai probléma, hanem a gyors terjedés miatt a fák
életét veszélyeztető kérdés.
| 4a. kép | 4b. kép |
| Helyszín: | Margit-sziget |
| Dátum: | 2011. augusztus 1. |
| Fafaj: | Fehérvirágú vadgesztenye – Aesculus hippocastanum |
A Danubius Grand Hotel Margit-sziget szomszédságában magányosan álló, idősebb vadgesztenyefa leveleit vizsgáltuk.
A lombozat erősen szárad és hullik, őszies látványt nyújtva (6b. kép). A kártétel nagy részét a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella)
okozta, melynek aknái elborítják a leveleket (5a. kép). A apróbb
aknákban élő lárvák – valószínűleg a 3. nemzedék – találhatók.A levelek fonákán a polifág amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) fehér viaszváladéka található ezen a fán is (5b. kép).
| 5a. kép | 5b. kép |
| 6a. kép | 6b. kép |
| Helyszín: | Margit-sziget |
| Dátum: | 2011. augusztus 1. |
| Fafaj: | Közönséges platán – Platanus x hispanica |
Vizsgálati alanyunk a híres, több, mint 200 éves, hatalmas, platánfa a Margit-szigeten (7c. kép).
Levelein igen erős platán csipkéspoloska károsítás figyelhető meg (Corythuca ciliata).
A levelek fakók, sárgás színűek a poloskák pontszerű szívogatásától,
fonákuk a kártevő ürülékétől borított (7a. kép), a poloska különböző
fejlődési alakjaival, mint a sziget összes platánfáján. Több hajtást az
amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) viaszváladéka borít (7b. kép).
| 7a. kép | 7b. kép |
| 7c. kép |
A fentiek bennünk a következő gondolatokat, kérdéseket ébresztették:
Folyik-e egyáltalán (hatékony) védekezés a parkfáinkat károsító szervezetek ellen?
Készítenek-e
hatékony növényvédelmi tervet ezen fák esetében, illetve szezon végén
megtörténik-e az elvégzett technológia szakmai kiértékelése?
Ha igen, az illetékes szakemberek megfelelőnek tartják-e a védekezések hatékonyságát?
Tisztában
vagyunk-e azzal, hogy a hosszú ideig végzett gyenge hatásfokú (alacsony
mortalitás a célszervezetek esetében) védekezés jelentősen megnöveli a
rezisztencia kialakulásának valószínűségét?
Mikor
jövünk rá, hogy bármely csúcstechnológiás permetező eszköz ma nem
alkalmas a néha több 10 méter magasságú, és ugyanolyan széles,
terebélyes lombkoronák hatékony megvédésére, valamint az endogén
életmódú gombák és rovarok elleni védekezésre? (tűlevelűek esetében
kizárólag injektálással lehet eredményes védelmet elérni)
Hány értékes, idős fának kell még idő előtt elpusztulnia szakmai hiúság, és egyéni érdekek miatt?
Mikor
fognak a felelős pozícióban lévő szakemberek együttműködni azokkal, akik
javító szándékkal már több éve dolgoznak a permetezésnél lényegesen
jobb hatásfokkal alkalmazható úgynevezett injektálásos eljárás
Magyarországi meghonosításán?
Természetesen várjuk minden egyes állításunk és kételyünk szakmai helyekről történő megcáfolását, de várjuk az egyetértő támogatásokat is, mert ha lassan is, de nő azok tábora, akik az okszerű, tervszerű, szakmailag alapos növényvédelem elkötelezett képviselői, nem utolsó sorban a környezetterhelés csökkentésének már-már fanatikus szószólói!
Vélemény, hozzászólás?